Tel: 76/483-691 Fax: 76/483-692 e-mail: hungaroklima@hungaroklima.hu
Szerelő, Kivitelező és Értékesítő Bt.

Szerelő, Kivitelező és Értékesítő Bt.

[PDF]

penészesedés

A LAKÁSOK PENÉSZEDÉSÉRŐL, AMI A SZELLŐZTETÉS HIÁNYÁRA VEZETHETŐ VISSZA 

 

 

Miért is kerülnek a penészgombák a külső szigeteléssel ellátott lakások, családi házak, egyéb használatú épületek belső terének oldalfalára és mennyezeti falfelületeire valamint azok találkozási pontjaira? 
Hogy ez a kérdés ne csak kérdés maradjon, megpróbálunk magyarázatot és segítséget adni azok számára, akik meg szeretnék oldani ezeket a kellemetlen, egészségtelen és kellemes látványnak sem mondható jelenségeket. 

Először is, hogyan került a penészgomba a falra, miután kellő anyagi befektetéssel és megfelelő kivitelezéssel teljesítettük a mai követelményeknek megfelelő épületszigetelést?
Mielőtt a szigetelés felkerült a külső homlokzatra, az épület rendelkezett természetes, önműködően funkcionáló lélegzéssel, szellőzéssel. Az oldalfalakat nem légáteresztő szigetelő anyagokkal lefojtjuk, aminek hatása olyan, mintha egy nylon zacskót húznánk az épületre, ezáltal megszűnik a falak légzése és a páratartalom szinten tartása. 
A falak a helyiségben lévő páratartalmat szabályozzák, felvesznek és leadnak bizonyos mennyiséget, vagyis lélegeznek, biztosítják számunkra a normális, illetve a szervezetünknek megfelelő páratartalmat. 

Egy jól szigetelt épületet szellőztetni kell, ami nem jelenti azt, hogy mielőtt leszigeteltük, nem kellett, tehát nézzük meg azt a kérdést, miért van pára abban a helyiségben, amit lakunk, vagy éppen életszerű tevékenységre használunk, mint például a konyha, fürdőszoba, hálószoba. 
A bevitt páratartalmat előidézzük a ruhák szárításakor, főzéskor, az emberi test párát ad le amikor izzad, lélegzik, a kiáramló leheletünk is párát tartalmaz. 

És még egy fontos szempont, amit nem veszünk figyelembe: az emberi szervezet friss levegő igénye, amit egy zárt térben szellőztetéssel tudunk megoldani.
Nézzük meg ezt a kérdést bővebben. 
Egy ismerősöm örömmel újságolta, milyen jót aludt a szabadtéren egy szombat délután a szép, kellemes nyári időben. Mikor kedves ismerősömnek említettem, hogy pihenés közben, alváskor a szervezetünknek - ami testsúlytól függő-, körülbelül 30-40 m³ friss levegőre van szüksége. Egy kis vita után meggyőztem álláspontomról azzal a matematikai számítással, amit bárki könnyedén el tud végezni: adott egy hálószoba, aminek az alapterülete 12 m², magassága 2,7 m; ez összesen 32,4 m³, ez a levegőmennyiség zárt ajtók és ablakok mellett egy órai alvásra elegendő egy személy részére. 

Ébredéskor mit tapasztalunk? Fáradságot, fejfájást, és ne is soroljam tovább! 
Tehát szellőztetni kell és biztosítani a számunkra megfelelő friss levegő mennyiséget. 
Hogyan lehet ezt megoldani? Egy már kész épületben esztétikai károsodás és kisebb rombolás nélkül nem oldható meg, de azért a megoldásra törekedjünk!

Ami a legfontosabb: a fűtési energiát nem csak megtermelni kell, a már megtermelt meleget igyekezzünk úgy megtartani, hogy szellőztetéssel ne engedjük ki a nyitott ablakon, ne engedjük ki rosszul beszerelt elszívó berendezéssel vagy ventilátorral!

A meglévő hőenergia elvesztését frisslevegős hő -visszanyerővel ellátott szellőző berendezéssel meg tudjuk akadályozni, előmelegítjük a beáramoltatott külső friss levegőt. 
Ehhez a kiépítendő szellőztető rendszerhez tudunk ajánlani egy általunk gyártott, kompakt hővisszanyerős lakásszellőztető berendezést.250 m³ térfogatárammal.

A készülék elvi működése a következő: 
Ez az állandó frisslevegővel működő berendezés az elszívott és a befújt levegő hőmérsékletét egy hővisszanyerő egységen keresztül biztosítja, hőátadási felületeken azonos hőmérséklet elérésére törekszik, amely ventilátorokkal, kényszeráramoltatással történik. 
Felmerül a kérdés, hogy miért nem egyenlítődik ki a ki és a bemenő levegő hőmérséklete egy azonos, a belső kiáramoltatott levegő hőmérsékletére. Ahhoz, hogy ez létrejöjjön, az elkészítendő berendezés mérete nagy lenne, aminek az elhelyezésére nem lenne lehetőség egy családi házban vagy egy hagyományos épületben, lakásban.
De maradjunk ennél a méretben is megfelelő, „pénztárcabarát” berendezésnél.

A berendezés elvi működésének lényege, hogy az elszívott és a befújt levegő nem találkozik egymással, így a befújt frisslevegő, ami lehet például -10ºC , az elszívott 22ºC, a kimenő levegő a bemenő levegőnek a hő tartalmát átadja és így nem -10ºC levegő áramlik be a helyiségbe, hanem 18ºC. A külső és belső levegő páratartalma befolyásolja a hőátadási tényezőket, így 80-95 % - os hővisszanyerést érhetünk el. A  szabadba kiáramoltatott levegő lehűl, a befújt levegő felmelegszik, aminek az a végeredménye, hogy a szellőzésre nem a külső -10 ºC-os hőmérsékletet használjuk, hanem az előmelegített 18 ºC-osat. Tehát a szellőzéskor kevesebb után-fűtéssel érjük el a kívánt 22ºC-os hőmérsékletet. A már valamilyen energiával megtermelt hőt így nem pocsékoljuk el és nem kell minden szellőztetéskor a külső hőmérsékletet újra felmelegíteni.

Az energiával takarékoskodni kívánók számára megpróbáltam nem szakmabelieknek és nem szakszavakkal leírni a berendezés működését, hogy a laikus használni vágyók számára is érthető legyen. 

Bízom abban, hogy felkeltettem érdeklődését azoknak, akik még nem találkoztak ezzel a műszaki megoldással, de ha igen, akkor pedig azok részére, akik eddig nem szánták rá magukat a meglévő energia valamilyen szintű megtartására szellőztetéskor. 

© 2013 - Minden jog fenntartva www.hungaroklima.hu • honlapkészítés - XLS.HU